A munkaerőpiac igényeinek és a képzési kínálatnak a közelítése a hazai szakmai gyakorlatok szervezése során
A munka alapú tanulás minőségbiztosítása a tanulási eredmény alapon szervezett szakmai gyakorlatokkal
Jelen kutatási jelentés a Tempus Közalapítvány megbízásából készült a Közalapítvány által koordinált nemzeti ECVET szakértői hálózat éves munkatervének részeként. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a pályázóink tanulási eredmény alapú munkaprogramok tervezésében és lebonyolításában megszerezett tapasztalata hogyan lenne becsatornázható a hazai szakmai gyakorlatok szervezésébe, hogyan lehet a szakmai gyakorlatokat tanulási eredmény alapúvá tenni és ezzel a gyakorlatok és a képzés összehangolását elérni. A tanulmány egy olyan, horizontális tanulást elősegítő szakmai műhelymunkát (Peer learning activity – PLA) hivatott előkészíteni, amelyen a résztvevő szakemberek megvizsgálják, hogy milyen módon támogathatja a tanulási eredmény alapú szakmai gyakorlatok szervezése a munka alapú tanulás minőségbiztosítását. A PLA célja a munkaerőpiac igényeinek és a képzési kínálatnak a kiegyenlítése a hazai szakmai gyakorlatok szervezése során. A tervezett műhelymunka ehhez biztosítja a párbeszéd kereteit a szakképző intézmények és a gyakorlati képzőhelyek között.
A kutatás célja
A kutatás alapvető célja, hogy bemenő információkat nyújtson a Bevezetésben jelzett szakmai műhelymunkához a tanulási eredményalapú megközelítést alkalmazó gyakorlati képzések megvalósulásának részletes bemutatásával.
A kutatás célcsoportja, hatóköre
A kutatásban olyan hazai szakképző intézmények vettek részt, amelyek az elmúlt években eredményes Erasmus+ külföldi tanulói mobilitási programokat valósítottak meg és mobilitási gyakorlatuk során alkalmazták a tanulási eredmény alapú megközelítést. A kutatás célcsoportjai voltak továbbá a kutatásba vont szakképző intézményekkel kapcsolatban álló gyakorlati képzést folytató külső gyakorlati helyek képviselői, valamint a helyi kamara szakemberei. A kutatás azt vizsgálta, hogy azok a szakképző intézmények, amelyek mobilitási gyakorlatukban már eredményesen alkalmazzák a tanulási eredmény alapú gondolkodást, átültetik-e ezt a szemléletet/gyakorlatot a hazai szakmai gyakorlat szervezésébe és megvalósításába.
A kutatás módszertana
A kutatás során a gyakorlati képzés szervezésének hazai jogszabályi környezetét dokumentumelemzés módszerével írtuk le. A releváns jogszabályok vizsgálata mellett empirikus adatfelvételre (személyes interjúk keretében) is sor került. A vizsgálatba 7 szakképző iskolát, 8 gyakorlati képzést lebonyolító munkahelyet és 4 helyi kamarát vontunk be. A strukturált interjúkhoz előzetesen interjú vezérfonalak készültek a Tempus Közalapítvány szakmai támogatásával.