Kortárssegítés a szakképzésben

A kortássegítés, amikor a felsőbb éves tanulók támogatják az alsóbb évfolyamosokat, több európai országban bevett gyakorlat.

Fiatal lányok ülnek egy laptop előtt és egy idősebb társuk segít nekik
Kortárssegítés a szakképzésben

A kortárssegítés hatékony eszköznek bizonyul a beilleszkedés, a tanulás és a közösségi élmény erősítésében. A kortássegítés gyakorlatának – természetesen az adott ország sajátosságaihoz és kihívásaihoz igazodva – célja lehet a lemorzsolódás megelőzése, a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a tanulók mentális egészségének megőrzése és javítása, jóllétük támogatása, a beilleszkedésük segítése, valamint a tanulói motiváció erősítése.

Betekintés nemzetközi példákba

Ha kitekintünk az európai országokra, több országban is láthatunk jó példákat a kortárssegítés megvalósulására. Finnországban valamennyi fenntartó, illetve oktatási központ alkalmazza a „tutor-diákok” rendszerét, amelynek keretében minden tanévben kiválasztanak motivált, idősebb tanulókat, és felkészíti őket arra, hogy segítsék társaikat. Ezek a diákok képzést kapnak többek között kommunikációból, csoportvezetésből, inklúzióból, konfliktuskezelésből és az iskolai szolgáltatások ismeretéből. Ezt követően aktívan részt vesznek az új tanulók beillesztésében, szocializációjának támogatásában, a közösségi programok szervezésében, valamint bizonyos helyeken segítséget nyújtanak a tanuláshoz is az ún. „peer tutoring” formájában. Ezeken a tevékenységeken keresztül az idősebb tanulók, a tanárokkal együttműködve, elő tudják segíteni a lemorzsolódás korai felismerését is. A finn oktatás jellemzője a személyre szabottság (competence-based learning), így a tutoroknak fontos szerep jut az egyéni tanulási utakban való eligazodásban.

A finn rendszer sikerének egyik kulcsa, hogy a kortárssegítők valódi felelősséget és szerepet kapnak az intézmény működésében. Tevékenységüket sok helyen hivatalosan is elismerik, például kredittel vagy tanúsítvánnyal, amely később a munkaerőpiacon is hasznosítható. A modell széles körben elterjedt a különböző oktatási intézményekben, amelyek saját tutor-képzéseket és tutor-keretrendszert alkalmaznak. A tutorok munkáját gyakran külön koordinátor is segíti. A rendszer fő céljai közé tartozik a beilleszkedés támogatása, a lemorzsolódás csökkentése, a motiváció növelése, a közösségépítés, valamint a soft skillek - például a kommunikáció és az együttműködés - fejlesztése.

Az Egyesült Királyságban szintén elterjedt a kortárs mentorálás, amely sok esetben már formális keretek között, külön képzésekkel, „peer worker” programok keretében zajlik. A kelet-londoni iskolákban tanuló több mint háromszáz diák (11-20 éves mentorok és 8-17 éves mentoráltak) részvételével megvalósult „More than Mentors” programban - amely elsősorban a korai mentális egészségügyi kihívásokkal (stresszel, szorongással, alacsony önbizalommal) küzdő fiatalok támogatását célozta - a mentorálás hatásainak vizsgálatára is hangsúlyt fektettek, hogy feltárják a résztvevők jóllétében, rezilienciájában és mentális egészségében bekövetkező változásokat. A standardizált mérések mindkét oldalon pozitív hatásokat mutattak ki, amelyek a mentoráltak mentális egészségének javulásában, míg a mentorok esetében új készségek és ismeretek megszerzésében nyilvánultak meg.

Egy másik kezdeményezés, a már az általános iskolás (6-11 éves) korosztályt is célzó, online felkészítésre épülő „Wellbeing Ambassadors” program a kortárs mentorálást, coachingot és pozitív pszichológiai megközelítéseket ötvözve járul hozzá a fiatalok jóllétének fejlesztéséhez, kiterjedt intézményi partnerségi együttműködésben. Ebben a projektben az iskolák szorosan együttműködnek a korai megelőzéssel foglalkozó, valamint a gyermekek és a serdülőkorúak számára mentális egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó csapatokkal, illetve a nemzeti egészségügyi szolgálatokkal, a helyi hatóságokkal és szervezetekkel.

Németországban a „Rock Your Life!” mentorprogram elsődleges célja, hogy egyetemi hallgatók segítségével támogassa a hátrányos helyzetű fiatalokat (az ún. „Hauptschulen” intézményekbe járó 8-9. évfolyamos tanulókat) a középiskola alapszintjéről a szakképzésbe vagy a magasabb szintű iskolákba való sikeres átmenetben, és így javítsa későbbi munkaerőpiaci kilátásaikat. A programot tizenöt évvel ezelőtt egyetemisták indították el, és azóta több mint ötven helyszínen több mint tízezer mentor-mentorált páros jött létre. A program hatásait három évvel annak indulását követően vizsgálták és megállapították, hogy a programban résztvevők nagyobb arányban kapcsolódtak be a szakképzésbe, mint mentorral nem rendelkező társaik; a matematika tantárgyból jobb eredményeik voltak, mint a mentor nélküli diákoknak; a mentorált diákok elégedettebbek voltak helyzetükkel. A vizsgálatba háromszáznyolc serdülőt vontak be tíz német város tizenkilenc iskolájából, akiknek körülbelül a fele egy-két évig részt vett a „Rock Your Life!” programban.

Iskolás fiúk és lányok csoporja egy iskola folyósóján kezükben tankönyvek és füzetekFotó: AdobeStock

Ezeken kívül számos más európai országban is találunk hasonló kezdeményezéseket. Norvégiában a „buddy-rendszer” („fadderordning”) segíti az elsőéveseket, Dániában az ún. „efterskole” és a szakképző intézmények által szervezett mentorpárok, Svédországban pedig a mentorprogramok (student coach, student mentor) a beilleszkedést és a motiváció fenntartását támogatják. Hollandiában a peer coaching és a közös tanulás a pedagógiai gyakorlat része: sok helyen felsőbb évesek segítik az alsóbb évfolyamosokat szakmai gyakorlaton és a projektmunkákban. Belgiumban (leercoach), Ausztriában (Leehringsbuddy) és Lengyelországban is működnek különböző kortárssegítő modellek, gyakran intézményi vagy projektalapú keretek között. Portugáliában a diákok közötti interperszonális kapcsolatok és együttműködés ösztönzését célzó mentoria entre pares program elsősorban a lemorzsolódás megelőzése érdekében alkalmazzák a módszert, Csehországban a fókusz az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása során nyújtott tanulási támogatásra helyeződik, míg Horvátországban a szakképzési reform részeként vezették be, elsősorban a soft skillek fejlesztésére.

A nemzetközi együttműködések terén is volt példa a módszer kipróbálására: az Erasmus+ program keretében megvalósult „CREUS” projekt („Creative Entrepreneurship for Unemployed Youth” – „Kreatív vállalkozói készségek munkanélküli fiataloknak”) szintén a kortárssegítésre épített, különösen a hátrányos helyzetű vagy az oktatásból kiszorult fiatalok támogatására. A kezdeményezésben Ciprus, Görögország, Olaszország, Hollandia és az Egyesült Királyság vett részt, és a projekt célja olyan nem-formális, kreatív és művészeti tanulási módszerek alkalmazása volt, amelyek segítik a 16–24 éves, sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok (NEET) bevonását. A program célcsoportja azok az iskolák és szakképzési szolgáltatók voltak, amelyek a hagyományos oktatási lehetőségektől elidegenedett vagy azokból kizárt fiatalok lemorzsolódásának és motivációjának, illetve újra motiválásának problémájával foglalkoznak. A program során tapasztaltabb fiatalok mentorálták társaikat művészeti, kreatív tevékenységek megvalósításán keresztül, műhelyekben, közösségi (vagyis nem hagyományos) tanulási terekben, amellyel hozzájárultak az olyan kulcskompetenciák fejlesztéséhez, mint az önbizalom, kommunikáció, csapatmunka, problémamegoldás, kreativitás, kezdeményezőkészség, időgazdálkodás, felelősségvállalás és egyéb, a munkavállalási esélyek javításához szükséges készségek. A projekt során kidolgozott tananyagok és módszertani eszközök („mentors visual guide”, „mentees visual guide”, moduláris tananyag, eszközök peer-mentoráláshoz, gyakorlatok, módszerek) hozzáférhetők és szabadon adaptálhatók más intézmények számára is.

A 2023-2025 között Olaszország, Szlovénia és Románia részvételével megvalósult Erasmus+ „Aspire4” projekt célja olyan modellek, ajánlások kidolgozása volt, amelyek hozzájárulhatnak a roma diákok sikerességének támogatásához a szakképzésbe való integráció, a munkaerőpiacon való érvényesülés elősegítése és a befogadás promotálása révén. A projekt eredménytermékei (peer-to-peer támogatási modell, hasznos tippek, ajánlások, motivációs videók, jógyakorlatok) elérhetők a program honlapján.

A kortárssegítés bevezetése Magyarországon

Elszórtan a magyar szakképzési rendszerben is régóta jelen van a kortárssegítői szemlélet. 2025-ben ugyanakkor a támogató inkluzív szakképzési környezet kialakítására irányuló program keretében az európai jógyakorlatok vizsgálatára építve egy új, egységes módszertanon alapuló és szervezett keretek között megvalósuló kezdeményezés indult útjára az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (IKK) és a Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ együttműködésében. A pilot program keretében hat szakképzési centrum[1] több mint nyolcvan oktatója kapott harmincórás felkészítést a kortárssegítőket támogató mentori és koordinációs feladatok ellátására.

A program célja, hogy hozzájáruljon egy olyan befogadó pedagógiai környezet kialakításához, amelyben az intézményi inklúzió megerősítése elősegíti a kiemelt figyelmet igénylő diákok beilleszkedését, tanulmányaik sikeres befejezését, majd elhelyezkedésüket a munka világában – mondta el a Piarista Kilátó Központ igazgatója a program bemutatását célzó webináriumon.

A kortárssegítők már a pályaorientációs tevékenységben is részt vesznek, ezt követően pedig a közösségi programokba (például az önismeret, közösségépítés, önértékelés erősítését célzó tematikus foglalkozások, prevenciós programok) való bevonással és gyakorlati információk átadásával mentális, információs és közösségi támogatást nyújtanak kilencedik évfolyamos társaik számára, amivel hozzájárulnak a tanulás iránti elköteleződéshez, az iskolai közösségek és a közösségi lojalitás erősítéséhez, az iskolai bullying megelőzéséhez, így közvetve a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez és a tanulók tanulmányi és – a későbbiekben – munkaerőpiaci eredményességéhez.

A program a fenti tevékenységeken keresztül az életkori-kulturális közelségben, pozitív kortársi mintákban, kapcsolati hálóban, illetve az ezek révén kialakuló bizalmi légkörben rejlő erőforrásokra épít.

A mentorok felkészítését célzó képzés az alábbi tartalmi egységekből épült fel:

  1. A lemorzsolódás fogalma, okai, érintett csoportjai, a veszélyeztetettek csoportjainak azonosítása.
  2. A kortárssegítés fogalma és ismérvei, a kortárssegítés szerepe, lehetőségei, alkalmazható tevékenységek.
  3. A kortárssegítők kiválasztási szempontjai, szükséges kompetenciái és feladatai, felelősségének kérdései.
  4. A kortárssegítőket támogató mentor szerepe, feladatai, kompetenciái.

A felkészítés során minden témakört intézményi környezetre lebontva, intézményre szabottan vizsgáltak meg, az egyes témákat az intézményi sajátosságokra építve dolgozták fel. Már a felkészítés is a közösségépítést helyezte középpontba, ahogy maga a program is e köré épül, ezen keresztül pedig arra, hogy a tanulók megfelelő támogatással maguk hogyan tudják az intézményüket befogadóbbá tenni.

Fontos, hogy a kortárssegítők megfelelő felkészítést kapjanak szerepük, feladataik, kompetenciahatáraik és belső határaik pontos megismerésére, és olyan készségek fejlesztésére kiterjedően, mint az asszertív kommunikáció, a konfliktuskezelés vagy a problémamegoldó készség. A felkészítésben és a folyamatos kísérésben a mentoroknak meghatározó szerepe van.

A megvalósítás sikerességének kulcsa, hogy az intézményi környezet megfelelő kereteket biztosítson a bevezetéshez – ezt szolgálja a Piarista Kilátó Központ és az IKK által támogatott, inkluzív szakképzési környezet kialakítására irányuló szakmai program, amelynek keretében a programban részt vevő intézmények megvizsgálták működési gyakorlataikat, inklúziós fejlesztési célokat és az ezek elérését szolgáló cselekvési tervet fogalmaztak meg, és ehhez kapcsolódóan intézményi felelősöket jelöltek ki. 
A programhoz kapcsolódóan az alábbi weboldalon lehet további interjúkat találni: https://www.petzeltj.hu/p/kortarsmentor-program.

Az intézmények a munka során számos saját jógyakorlatot alakítottak ki a kortárssegítő program eredményességének elősegítésére: például a kortárssegítőknek szóló oktatóvideók készítése, szituációs játékok, csapatépítő programok szervezése. A kortárssegítők (több mint 200 felkészített diák) 2025 szeptembere óta 24 szakképző intézményben kezdték meg működésüket. A Piarista Kilátó Központ a felkészítést követően is folyamatos szakmai támogatást nyújt a programban részt vevő intézmények számára, a program kiterjesztése pedig az IKK támogatásával 2026-os évben folytatódik.



Források:

Nemzetközi példák:

Hazai pilot program:

[1] Mátészalkai Szakképzési Centrum, Gyulai Szakképzési Centrum, Ózdi Szakképzési Centrum, Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum, Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum, Váci Szakképzési Centrum