1001 történet nagyszüleink életéből

Fő célunk egy látványos interaktív világtérkép létrehozása volt, amelyen a helynevekre kattintva vidám, szomorú, tanulságos, MI-képgenerátor által illusztrált történetek bukkannak fel. A gyűjtemény úgy jött létre, hogy a magyar és a horvát diákok felkeresték nagyszüleiket, kikérdezték őket gyermekkori emlékeikről, amelyekből történeteket írtak. A történeteket lefordították, illusztrálták, majd feltettük egy világtérképre. A diákok egy közös Padleten mutatkoztak be, és értékelték a közös munkát.

A 1001 történet nagyszüleink életéből borítóképe
Az ötletgazda: tanár Szabó Márta Mária

Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

Pályám elmúlt 36 tanévében számos országos és nemzetközi pedagógiai projektet bonyolítottam le, sok országos, tartalmi szabályozókhoz kapcsolódó, implementációs és kutatási projektben, tananyagfejlesztésben vettem részt. Az első blogomat az első nemzetközi projektjeimmel a quia.com segítségével hoztam létre, és így került sor az első online eszközökkel támogatott nemzetközi projektünkre. (Wir-in-Berlin – Petzi Bär). A 2000-es évek elejétől, előző iskolámban az évfolyamvizsgákon használtam a wiki alapú tanulói blogokat a vizsgák projekt alapú lebonyolításához. További fontos lépés volt számomra az eTwinning-képzés és az eTwinning projektjeim. Az "1001 történet" című projektötletemmel az „Év felfedezettje” oklevelet nyertem el 2013-ban, nem véletlenül lett a pedagógiai blogom címe "1001tortenet" néhány évvel később pedig kiérdemeltük az Európai Minősítést (2017-ben). Sok online applikációt ismerek és használok, a SAMR-modellt figyelembe véve, lehetőleg az „R” jellegű alkalmazásokat választok. Az online eszközök felhasználásával a komplex, a PERMA-modellen (Seligman) alapuló, a 21. századi pedagógiai módszereket keresem (a „4 k”-nak megfelelően: kreativitás, kommunikáció, kooperativitás, kritikai gondolkodás). Fontosak számomra az offline az online teret összekötő eljárások. Regionális és országos vetélkedők szakmai felelőseként a problémamegoldó gondolkodás és a kreatvitás szerepének a növelése valamint a csapatok együttműködésének erősítése volt a fő célom. Jógyakorlataimat rendszeresen közzéteszem, publikálom különböző kiadványokban és online felületeken, továbbképzéseken és az innovatív mesterpedagógus programom keretében működtetett szakmai blogomon. Az utóbbi években - rendszeres feltöltőként és a Digitális Pedagósu konferencia résztvevőjeként - aktív tagja voltam a Digitális Módszertár pedagógus-közösségének is.
Közreműködők neve:

Sásdi Mariann, Szabó Katalin, Pásztiné Markella Eszter, Csanálosi Márta

Közreműködők rövid bemutatkozása:

Sásdi Mariann digitális kultúra szakos középiskolai tanár Szabó Katalin angol nyelv szakos középiskolai tanár, szakértő Pásztiné Markella Eszter német nyelv szakos középiskolai tanár Csanálosi Márta pedagógiai asszisztens, játéktervező

A MÓDSZERTANI ÖTLET BEMUTATÁSA

A módszertani ötlet részletes bemutatása (absztrakt)

Munkánk egy régi projektötlettel indult: egy 2013-as eTwinning-pályázaton, melyet 10 éven át dédelgettem, reméltem, hogy egyszer meg tudom valósítani, de nem találtam partnert. Hosszú várakozás után most Biserka Zajec, varasdi kolléganő személyében társra találtam: igazi lelki társként segítette, gazdagította a projektet a jártasságával. Célunk komplex volt: - összehozni a diákokat és a nagyszülőket, hogy alkalmuk legyen ismerkedésre, kapcsolódásra. A beszélgetésen és a családi történetek felidézésén keresztül közelebb kerüljenek egymáshoz. A nagyszülő-unoka kapcsolat kihasználatlan lehetőségeket tartogat mindenki számára: átadni a tudást, felfedezni a közös pontokat, az ebben rejlő lehetőségeket. A családban elmondott történetek igazoltan elősegítik a gyermekek fejlődését, mentális egészségét, növelik önbizalmát, rezilienciáját; - fejleszteni a diákok tájékozódási képességét, amikor a nagyszüleik történeteit időhöz és térhez kapcsolva beillesztjük egy interaktív térképbe, ahol történelmi események is szerepelnek, ezáltal azok is történelmi kontextusba kerültek; - erősíteni a digitális polgárság kompetenciáit. (A digitális megoldások közül azt választottuk, a céljainknak leginkább megfelelő, ingyenesen elérhető, könnyen, kollaboratívan szerkeszthető interaktív térképes megoldást és különböző visszajelzési, kommentelési lehetőséget nyújt. A Padlet pont ilyen, a kommunikációhoz a Krétát/TEAMS-et választottuk; - bátorítani a diákok írásbeli kommunikációját. Az eTwinningen feltöltöttem a projekttervet, Biserkát meghívtam a projektbe. A projekt jóváhagyása után a Padlet-felületeket Twinspace-en osztottuk meg, és gyűlni kezdtek a történetek. MI-képgenerátorral, promptokat próbálgatva, illusztrációkat hoztak létre Sásdi Mariann kolléganő digitális kultúra óráin. A digitális polgárság kompetenciáit kollaboratív, kreatív applikációkkal, a közös netikett révén fejlesztettük. A bemutatkozáshoz a Vokit használtuk - egyszerű, intuitív app: segít, hogy a diákok a ma népszerű avatarokkal mutatkozzanak be, mélyítsék önismeretüket. Kritikus gondolkodásuk, kommunikációs készségük, történelmi gondolkodásuk fejlődött. A rövid történetek megírása alacsony küszöbű, mégis komplex feladat: a történetek megválasztásában, összefoglalásukban saját magukat is bemutatták .Kreativitásukra is szükség volt, hogy rövid terjedelemben kerek, élvezhető, értelemtelített, elgondolkodtató művet hozzanak létre „kreatív írással”). A Padlet az aszinkron együttműködés kerete volt. Egymást inspirálták a gyerekek, a reflexiós Padleten elmélyülten, egymás gondolatait továbbfűzve, egy nemzetközi csapat tagjaiként ismerkedtek, tanultak egymástól, egymásról és magukról. Lendületet adott, hogy a változatos, egyszerű, motiváló tevékenységekkel könnyen bekapcsolódhattak, a gyűjteményt bővíteni lehetett: nőtt a résztvevők és a történetek száma, a minőség javult, a közösségi érzés erősödött – stressz nélkül. Maradt az alkotás öröme, amelyet mindkét iskolában kiállításon és online is megosztottunk.

A módszertani ötlet megvalósításának pedagógiai céljai

A fő célunk az volt, hogy összehozzuk a diákokat és a nagyszülőket, áthidaljuk a generációs szakadékot, és megtanítsuk a gyerekeknek és a nagyszülőknek is azt, hogy nem nehéz egymással kommunikáljani, tanulni egymástól és közben jól érezni magukat. A családban elmondott történetek bizonyítottan elősegítik a gyermekek fejlődését, önbizalmát, ellenálló képességét és mentális egészségét (Robyn Fivush munkái alapján). A digitális polgárság kompetenciáit fejlesztjük a közös interaktív térkép, idővonal és kvízjátékok és a MI (képgenerátor) stb. használata során. A résztvevők kritikus gondolkodása, írásbeli kommunikációs készsége és kreativitása (kreatív írás), kulturális és történelmi meglátásai fejlődnek. Megtanulják a közös munka módszereit, önismeretük mélyül. Rövid távon célunk, hogy a közös tevékenységek, a tanulás, műveltségük elmélyítése örömteli tevékenységekhez kapcsolódjon, így erősödjön a diákoknak a tanulás és a tanuló közösség iránti elköteleződése, ami a motiváció erősödésén keresztül hozzájárul a tanuási eredményeik minőségének növekedéséhez.

Segédanyagok

Bejelentkezés szükséges!

Az ötlet teljes tartalmának megtekintéséhez bejelentkezés szükséges. Ha már létezik regisztrációja a Tempus Közalapítványnál kattintson ide a bejelentkezéshez. Ha még nem regisztrált saját fiókot, ide kattintva megteheti!