Új és aktuális témájú workshopot tartott a National VET Team
2025. november 19-én a National VET Team "Nemzetközi programok eredményeinek felhasználása az intézmény fejlesztése érdekében" címmel tartott sikeres workshopot.
A műhelymunka közel negyven, Erasmus+ projekteket megvalósító résztvevővel zajlott. A programot a National VET Team szervezéseben és koordinálásában, a Tempus Közalapítvány székházában Müller Helga és Tóth Judit Emma NVET szakértők tartották és facilitálták.
A workshop átfogó célja az volt, hogy a résztvevők megértsék, miként lehet a nemzetközi programok, ezen belül elsősorban az Erasmus+ mobilitási lehetőségek eredményeit és hatásait tudatosan, intézményi szinten felhasználni a fejlesztésben, és hogyan válhatnak ezáltal a projektmegvalósító intézmények nyitottabbá és értékesebbé.
A résztvevők aktív munkájával lezajlott program egyik fókusza a hatásorientált tervezés és megvalósítás volt, azaz a célok, az eredmények és a hatások egymásra épülő logikájának tudatosítása, a másik kulcseleme pedig a hatások mérése és fenntartása, azaz olyan eszközök megismerése, amelyekkel a projekt kimenetei valódi, beágyazódó változásokká alakíthatók.
A nyitóelőadás hangsúlyozta, hogy a nemzetköziesítés nem önmagáért való projekttevékenység, hanem stratégiai eszköz, amely hosszú távon fenntartható fejlődést és rendszerszintű változásokat tesz lehetővé az intézményekben. A prezentáció bemutatta a projektlogika kulcselemeit: szükségletek – célok – tevékenységek – kimenetek – eredmények – hatások. A hangsúly azon volt, hogy a projekttervezés nem azonos a megvalósulás folyamatával, és a hatás nem magától keletkezik: tudatos intézményi munkát igényel.
A résztvevők csoportmunkában azonosították a nemzetközi projektek potenciális hatásait a négy alapvető érintetti szinten: tanulók, oktatók és munkatársak, intézmény és az intézményi környezet.
A képzés második nagy tematikus blokkjában a résztvevők megismerték a kimenet, az eredmény és a hatás különbségeit. Rögzítették, hogy az eredményből hogyan lesz hatás, hogy a kimenetek önmagukban nem elegendők, valamint azt is, hogy intézményi folyamatok, tudásmegosztás és vezetői elköteleződés szükséges a beágyazódáshoz. A szakértő facilitátorok kvantitatív és kvalitatív módszereket mutattak be, különös hangsúllyal a Most Significant Change (MSC) módszerre, amely történetalapú értékelést alkalmaz. A módszer előnye, hogy emberközeli módon mutatja meg a változás valódi jelentőségét, hátránya pedig az időigényesség és a szubjektivitás.
A délutáni blokkok a hosszú távon fenntartható nemzetköziesítés garanciáira fókuszáltak. A résztvevők áttekintést kaptak arról, hogy a nemzetköziesítési elemek hogyan és hol jelenhetnek meg formálisan, miért lehet fontos szerepe az Erasmus+ projektekben a szakmai programnak, a munka- és továbbképzési terveknek és a további intézményi alapdokumentumoknak. A program rávilágított arra is, hogy az intézményi beágyazódás az, amely biztosítja, hogy a nemzetközi projekt ne csak egy esemény legyen, hanem hosszú távú stratégiai irány. A résztvevők közösen gyűjtötték össze, hogy melyek azok a kritikus pontok, ahol a nemzetköziesítés elakad, és hogyan lehet ezeket az akadályokat kikerülni vagy legyőzni.
A nap során a résztvevők közösen azonosították a nemzetköziesítés hatásait, így mind négy érintetti csoport esetében körvonalazódtak a rövid és a hosszú távú változások, valamint megismerték a hatásmérési eszközöket és alkalmazták is azokat. Rálátást kaptak a nemzetköziesítés fejlődési ívére, és gyakorlati javaslatokat kaptak a beágyazódás támogatására.
A workshop legfőbb üzenete az volt, hogy a nemzetközi projektek értéke nem magukban a mobilitásokban, hanem azok tudatos felhasználásában rejlik. A fenntartható hatás kulcsa a stratégiai tervezés, a mérési kultúra, az intézményi dokumentumokba való integráció, a vezetői támogatás és a tudásmegosztás és a kommunikáció rendszerszintű gyakorlata.
A program végén a résztvevők egy önértékelési eszköz segítségével feltárták, hogy mik lehetnek a saját intézményük szempontjából a következő lépések annak érdekében, hogy a projekt jobban szolgálja az intézmény fejlesztési szükségleteit.
A résztvevők az eseményt követően megerősödött szemlélettel és gyakorlati eszköztárral távoztak, amely képessé teszi őket arra, hogy a nemzetközi programokat az intézmény hosszú távú fejlődésének motorjaként használják.
Mivel a programra rendkívüli volt az érdeklődés, a National VET Team a workshopot hasonló feltételekkel és tartalommal várhatóan 2026 tavaszán is megszervezi.
Fotó: Dr. Szabó Csilla Marianna (Tempus Közalapítvány)