Reform a számvitel oktatásában - Könyvelés élményszerűen

Sirkó-Lantos Vivien olyan tanulási helyzetet teremtett, amelyben a diákok nemcsak megértik, hanem meg is élik, miért jó könyvelőként dolgozni.

Az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium oktatója olyan innovatív óratervvel nyerte el az idei Digitális Pedagógus és Oktatói Díjat, amely új alapokra helyezi a számvitel oktatását. Az Egy óra a könyvelőirodában célja, hogy a tanulók ne csupán elméleti szinten értsék a számviteli folyamatokat, hanem valós, gyakorlati helyzeteken keresztül tapasztalják meg azok összefüggéseit. 

Vivient elsőként az óraterv megszületéséről kérdeztük. Honnan származik az „Egy óra a könyvelőirodában” ötlete?

Az óraterv ötlete abból az igényből született, hogy a tanulók ne csupán elméleti szinten értsék a számviteli folyamatokat, hanem valós, gyakorlati helyzeteken keresztül tapasztalják meg azok összefüggéseit. A számvitel tantárgy sok diák számára elsőre „nehezen szerethető”, mert elvontnak és száraznak tűnhet, én viszont mindig is hittem abban, hogy megfelelő módszerekkel ezt is lehet élvezetessé, érthetővé és életközelivé tenni. Szerettem volna megtörni ezt a berögzült képet, és megmutatni, hogy a számvitel mögött logika, kreativitás és csapatmunka is rejlik. Az iskolában fontosnak tartjuk, hogy diákjaink a szakmai ismeretek magas szintű elsajátítása mellett megértsék és alkalmazni is tudják azokat. Arra neveljük őket, hogy önállóan gondolkodjanak, együttműködjenek, és bátran használják a digitális eszközöket a tanulásban. Igyekszünk olyan környezetet teremteni, ahol a tanulók biztonsággal, kreatívan és szakmai ismereteiket feldolgozva mozognak a digitális térben. 

Munka Könyvelő Julival… Meséljen kicsit, miről szól az óraterv?

A tanórát úgy építettem fel, hogy a diákok valóban átéljék, milyen érzés egy fiktív vállalkozás, a Számkirály Kft. könyvelőjeként dolgozni, miközben együttműködnek és digitális eszközöket használnak. A tanóra elején a tanulók csoportokba rendeződnek, a csoportvezetőket differenciálás útján választom ki. A korábbi ismeretek felelevenítése TABU-játékkal kezdődik, ahol a könyveléshez szükséges alapfogalmakat ismétlik át. A játék során a csapatok pontokat gyűjtenek, amely során minden helyes válaszért jutalom jár, ezzel megalapozva a tanóra jó hangulatát. Ezt egy digitális feladat követi, a diákok a digitális táblán egy főkönyvi számlavázon lekönyvelt gazdasági eseményt láthatnak, amelyről a Mentimeter alkalmazásban kell megállapítaniuk, mit ábrázol a kép. A gyors gondolkodást és szakmai tudást igénylő játékért szintén pontokat szereznek. A következő lépésben a Padlet-felületen kialakított virtuális könyvelőirodában folytatták a munkát. Itt minden csoport más-más bizonylatot kap, amelyet idősorosan kell lekönyvelniük. A diákok gyakorlatilag könyvelői szerepbe kerülnek, és a kapott bizonylatok alapján kell a megfelelő gazdasági eseményt lekönyvelniük. Munkájukat Könyvelő Juli, egy chatbot segíti, aki nem ad kész megoldásokat, hanem kérdéseivel irányt mutat, fejlesztve ezzel a diákok kritikus gondolkodását és elemzőképességét. A tanulók a Padleten osztják meg könyvelési tételeiket, majd Könyvelő Julival is megvitatják a megoldásokat. A helyes, szakmailag indokolt válaszokért természetesen újabb pontokat kapnak. Az óra végén a diákok önreflexiót végeznek: a 3–2–1 módszer segítségével értékelik a tanulási folyamatot. Három dolgot mondanak, amit megtanultak, két kérdést tesznek fel, ami felmerült bennük, és egy dolgot kiemelnek, amit különösen érdekesnek, értékesnek találtak.

A kritikus gondolkodást és elemzőképességet említette már, de nézzük, milyen gondolkodási stratégiák alapján dolgoztak még a diákok?

A tanórán elsősorban a problémaalapú tanulás és a reflektív gondolkodás stratégiáit alkalmaztuk.

Fontosnak tartom, hogy a diákok ne csak mechanikusan könyveljenek, hanem megértsék a döntéseik mögött húzódó szakmai összefüggéseket, és képesek legyenek indokolni a választásaikat.

A csoportmunka során ezért sok alkalom adódott a közös érvelésre és vitára, ahol együtt gondolkodtak a legjobb megoldásokról. A digitális eszközök segítségével irányított gondolkodás segítette őket abban, hogy kritikusan elemezzék a gazdasági eseményeket, és szakmailag megalapozott következtetéseket vonjanak le.

Mennyire érezte a tanulók teljesítménye alapján sikeresnek az órát?

Az óra rendkívül sikeresnek bizonyult. A tanulók teljesen bevonódtak, önállóan gondolkodtak, és a visszajelzések alapján kifejezetten élvezték, hogy digitális eszközök segítségével dolgozhattak valós helyzeteken. A Padlet-felület átláthatóvá tette a csoportok munkáját, a „Könyvelő Juli” chatbot pedig izgalmas, motiváló elemként jelent meg, amit ők maguk is hasznosnak és újszerűnek éreztek. A diákok nagyon lelkesek voltak. Többen megfogalmazták, hogy az óra „olyan volt, mintha egy igazi könyvelőirodában dolgoznánk, csak közben játszottunk is”. A visszajelzések alapján ez számomra a legnagyobb elismerés volt, hiszen azt mutatta, hogy sikerült formálni a diákok tantárgyhoz való hozzáállását, és olyan új, élményszerű tanulási tapasztalatot adni nekik, amelyben jól érezték magukat, miközben valódi tudást is szereztek.

 

Milyen segédanyagok tartoznak az óratervhez, melyeket mások is kipróbálhatnak?

Elérhetők a TABU-kártyák, amelyek játékos formában segítik az alapfogalmak ismétlését, valamint a valósághű bizonylatminták, amelyek a gyakorlati feladatokat teszik életszerűvé. A Padlet-sablon lehetővé teszi, hogy más tanárok is létrehozzanak hasonló virtuális könyvelőirodát, ahol a diákok digitálisan rögzíthetik és megoszthatják megoldásaikat. Emellett a „Könyvelő Juli” chatbot egy egyszerűen testre szabható, AI-alapú tanulástámogató eszköz, amely bármilyen gazdasági vagy pénzügyi témához könnyen hozzáigazítható.

Ha már a testreszabásról beszélünk, hogyan lehet adaptálni az óratervet más témakörökre? Milyen továbbfejlesztési lehetőséget lát még benne?

A tanórán alkalmazott módszerek bármely tantárgyhoz könnyen adaptálhatók, ahol fontos a döntéshozatal, az érvelés és az önálló problémamegoldás. A jövőben szeretném továbbfejleszteni a modellt egy komplex, AI-támogatott tananyaggá, amelyben a tanulók személyre szabott visszajelzéseket kaphatnak, és akár egy általuk létrehozott virtuális vállalkozás könyvelését is menedzselhetik közösen.

Mit tanácsolna azoknak a szakmai tárgyakat oktató tanároknak, akik még nem valósítottak meg komplex digitális projektet vagy órát?

Azt, hogy kezdjék el bátran! Elsőként nem a tökéletesség a cél, hanem új kompetenciafejlesztési lehetőségek megismerése, melynek lényege, hogy új módszereket próbáljunk ki, és tanuljunk közben a tapasztalatokból. A digitális pedagógia nem csupán technikai kérdés, hanem szemléletmód, amely arról szól, hogy a diákok aktív résztvevőkké váljanak, ne csupán megfigyelőkké. 

"A mai tanulók már természetesen mozognak a digitális térben, ezért nekünk, tanároknak az a feladatunk, hogy ezen a terepen is útmutatók és inspirálók legyünk számukra."

Mi jelent Ön számára inspirációt az új ötletek megvalósításához?

A legnagyobb motivációt mindig a diákjaim jelentik, a kíváncsiságuk, a kérdéseik és az a pillanat, amikor „összeáll a kép” a fejükben. Ezek a visszajelzések inspirálnak arra, hogy új utakat keressek, és folyamatosan fejlődjek. Sokat merítek a szakmai közösségek tapasztalataiból és az innovatív pedagógiai kezdeményezésekből is, amelyek új nézőpontokat adnak és ösztönöznek a megújulásra. Hiszek abban, hogy a tanulás a tanárok számára is élethosszig tartó folyamat, hiszen csak így tudunk valóban motiváló példát mutatni a diákjainknak.

Képek: Sirkó-Lantos Vivien

Ismerje meg Sirkó-Lantos Vivien "Egy óra a könyvelőirodában" című projektjét!

A Digitális Pedagógus Díj elismerésben részesült projekteket interjúsorozatban mutatjuk be honlapunkon. Fedezze fel a 2025-ös díjazottakat, valamint a korábbi évek elismert projektjeit.