Career pathways of VET students TCA projekt
Beszámoló a HR-vezetőkkel és Erasmus+ koordinátorokkal készített interjúk eredményeiről
A „Career pathway of VET students participating in Erasmus+ mobility programmes” elnevezésű nemzetközi TCA projekt 1. fázisában mélyinterjúk készültek olyan nagyobb vállalatok HR-vezetőivel és vállalkozások ügyvezető igazgatóival, akik gyakorlati helyként részt vesznek a szakképzésben tanuló fiatalok szakmai felkészítésében, illetve foglalkoztatnak olyan diákokat és fiatal munkavállalókat, akik a szakképzésben folytatott tanulmányaik során külföldi szakmai gyakorlaton vettek részt. Az interjúk lefolytatására 2024. július 1. és augusztus 8. között került sor. A beszélgetést öt különböző cég és intézmény vállalta.
Az elmúlt években a globális munkaerőpiacot számos tényező drámai módon alakította át. Ezek a változások nemcsak a munkakörök természetére, hanem a foglalkoztatási formákra és a szükséges készségekre is jelentős hatást gyakoroltak. A COVID-19 világjárvány elsősorban az otthoni/távoli munkavégzés, valamint a digitális technológiák gyors elterjedésében mutatta hatását a munkaerőpiacra. A mesterséges intelligencia (MI) gyors előretörése az élet minden területén érezteti hatását, azonban leginkább a munka világát érintő változások miatti aggodalmak erősödtek fel, mert az automatizálás, a gépi tanulás és az adatelemzés terén elért eredmények bár növelik a termelékenységet, közben jelentősen át is szabják a hagyományos munkahelyi struktúrákat (Tilesch-Hatamleh, 2023). A McKinsey Global Institute 2024-es jelentése szerint a mesterséges intelligencia és az automatizáció miatt 2030-ra a jelenlegi munkakörök 30%-a is átalakulhat, mert az MI és más technológiák már most is képesek a munkavállalók idejének 70%-át lekötő tevékenységeket kiváltani (McKinsey Report, 2024).
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése módosította a munkaerőpiacon elvárt készségeket is. Az MI leginkább a kognitív és manuális készségeket képes leutánozni, pótolni, másrészt megnövelte a keresletet az MI fejlesztéséhez és értő használatához szükséges készségeket iránt is. A "Future of Jobs Report 2023" jelentés szerint 2027-re az analitikus gondolkodás, a kreatív gondolkodás, a mesterséges intelligenciához való hozzáértés és a nagy mennyiségű adatokban (Big Data) való tájékozódás lesznek a legkeresettebb készségek, vagyis igazoltan a korábban említettekhez, a kognitív és technológiai készségek lesznek a fókuszban. A vállalkozások tudják, hogy a képzési programok bevezetésére és bővítésére szükség van ahhoz, hogy a munkavállalóikat megtartsák. A 2020-as „Future of Jobs Report” jelentésben a vállalatok becslése szerint a munkavállalók 42%-a végzett olyan képzést, amely áthidalta a készségbeli hiányosságaikat. Ez az arány 2023-ra némileg csökkent, várhatóan 41%-ra.
A kutatásba bevont cégek
Az interjús vizsgálatba öt céget vontunk be: Nemzeti Gundel Alapítvány, Schiller Autó Család Kft., Kemence Sütőipari Kft., Starter’98 Kft., MFS Defense Zrt.
A Nemzeti Gundel Alapítvány az egyedüli az öt megkérdezett közül, amelyik szakképző intézményként csak képzéssel foglalkozik. Jelenleg kb. 1.000 diákjuk van. Az iskola alapítványa fogja össze az Erasmus+ által finanszírozott külföldi szakmai gyakorlatokat, ő pályázik a Tempus Közalapítványnál az Erasmus+ támogatásra, mely elnyerése által a tanulóikat külföldi gyakorlatra tudják kivinni. Mivel vannak külföldi partneriskoláik (Dániában, Észtországban, Franciaországban és Németországban), ezért úgy segítik ezeket a külföldi intézményeket, hogy azok diákjainak karitatívan megszervezik a budapesti szakmai gyakorlatát.
A Schiller Autó Család Kft. cégcsoportként működik, a legnagyobb a Schiller Autó Család Zrt., és még van további három kisebb cégük: egy flottakezelő, egy használt autókkal kereskedő, és egy ingatlankezelő cég, amely az ingatlanállományukat kezeli. Tevékenységük elsősorban az autóértékesítés, illetve a gépjárművek szervizelése. A fő telephelyünk Budapesten található; értékesítésben 4, szervizelésben 7 autómárkával foglalkoznak, ezenkívül van még egy karambolos szervizük. A teljes cégcsoport állománya 300-320 fő. Nemzetközi kapcsolatokkal közvetlenül nem rendelkeznek, mivel kiskereskedelmi egységként működnek, az ügyfelek a fő partnereik, az importőreik pedig szintén hazaiak.
A Kemence Sütőipari Kft. 30 éves múltra tekint vissza. Jelenleg sütőiparral foglalkozik: cukrászati termékekkel, saját lekvárkészítéssel, fagylaltgyártással és csokoládékészítéssel. A Kemencés Pékség szintén 30 éves múltú, 2008-ban és 2024-ben is átépítésre került az üzem, aminek köszönhetően mára 400 nm-es területtel rendelkeznek: 200 nm-es cukrászüzemmel, 200 nm-es péküzemmel. A pékségnek 6 mintaboltja van, ezekben 24 eladó végzi a munkáját. A cégnél összesen hatvanan dolgoznak. Duális képzésben állnak több szakképző iskolával is, ahonnan cukrászokat, pékeket fogadnak gyakorlatra. Általában 6 és 10 fő között van a tanulói létszámuk.
A Starter’98 Kft. 1998-ban jött létre és elsősorban gépjárműfenntartó tevékenységet folytat: gépjárművek javítását, műszaki vizsgáztatását, eredetiségvizsgálatát végzik. Ezenkívül tanulók képzésével is foglalkoznak 24 éve. Kisújszálláson van a székhelyük és telephelyük is, két csarnokban dolgoznak, a nagyobbikban zajlik a gépjárműjavítás. Négy éve egy másik beruházás keretében építettek egy újabb csarnokot, ahol azóta a hatósági vizsgálat folyik. A dolgozói létszám évek óta 12 fő körüli, ehhez jön évente 7-10 fő tanuló, így összesen bejelentve 20-21-en dolgoznak náluk. Jellemzően Kisújszállásról és vonzáskörzetéből kerülnek ki az ügyfeleik, de nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek, mert külföldi partnerek a közelben lévő telephelyeikről hozzájuk járnak javíttatni az autóikat.
Az MFS Defense Zrt. egy egészen speciális iparágban működik, amely alapvetően a vegyiparhoz tartozik, de semmi köze hozzá. Lőszert gyártanak több mint 70 éve. 2009 óta külföldi nagyvállalati rendszerben működnek, aminek köszönhetően mára jól szabályozott, nemzetközi hátterű és elvárású céggé nőtték ki magukat. Főleg kis kaliberű lőszereket gyártanak pisztolyokhoz és gépfegyverekhez, leginkább sportcélokra és védelemipari felhasználásra, illetve 5-6 éve NATO-kompatibilis lőszereket is előállítanak. A dolgozói létszámuk változó, jelenleg 390 fő munkavállalójuk van, akikből 14 fő kölcsönzött munkaerő, 40%-ban szellemi, 60%-ban fizikai dolgozóik vannak; a székhely Sirokon található, leányvállalataik nincsenek. Kiskereskedelemmel nem foglalkoznak, a termékeik értékesítésére Budapesten jött létre egy vállalat Hexagon néven. Közvetlenül csak különböző védelemipari szereplőknek, hadseregnek, őrző-védő szolgálatot teljesítő létesítményeknek szállítanak, akik közbeszerzési vagy ahhoz hasonló beszerzési tendereket írnak ki.
Néhány kutatási eredmény összefoglalása
A beszélgetést vállaló cégek két kivétellel eltérő profillal rendelkeztek, mégis sok azonosság volt felfedezhető az interjú során kapott válaszaikban. Először is valamennyien egyetértettek abban, hogy kihívást jelent a szakképzett munkaerő megtalálása és megtartása, ezért a munkaerő pótlását a duális képzésbe való bekapcsolódással tudják eszközölni. Többen is úgy vélték, hogy számottevő, milyen a munkavállaló egyéni fejlődési motivációja, mert ha látnak ebben hajlandóságot, még a megfelelő szakképzettségtől is el tudnak tekinteni, hiszen átképzéssel tudják a hiányt pótolni.
A nagyobb cégeknél a fluktuáció mértéke jelentős, inkább a középkorú vagy annál idősebb állomány az, aki már nem vált munkahelyet. Több cég törekszik valamilyen bemeneti szűrő alkalmazására, amelyet van, aki a személyes értékekhez, hozzáálláshoz köt, más a magas szaktudáshoz vagy az alapkompetenciák (szövegértés, logikai-számolási készség) meglétéhez. Jellemzően az adott cég profiljához igazodó szakmai középfokú végzettség az elvárt mindenhol, és a megkérdezetteknél ez nagyrészt fizikai munkavégzésben jelenik meg, kivéve az olyan nagyobb cégeknél, ahol jelentős a személyzeti és adminisztratív munkakörben dolgozó, szellemi munkát végző állomány is.
Az interjúalanyok a fiataloktól elvárt kompetenciák terén egyrészt olyanokat emeltek ki, amelyek speciálisan az adott szakmához kötődőek, másrészt amelyek az ún. soft-skillekhez sorolhatóak (pl.: felelősségvállalás, együttműködés, proaktivitás). A nyelvtudás, az ügyesség/szakmai készség és a nyitottság a tudás megújítására szintén elvárt készség lenne azoktól a tanulóktól, akik hozzájuk kerülnek, de többen emelték ki a digitális kompetenciák, az önállóság, problémamegoldás és megbízhatóság fontosságát is. Ezeket a készségeket a kiválasztási folyamatukban is prioritásként kezelik.
A válaszadók többsége egyetértett abban, hogy a külföldi szakmai gyakorlaton részt vett tanulók az önállóság terén fejlődnek a legtöbbet, másrészt jelentős szakmai tapasztalattal lesznek gazdagabbak. A nyelvi kompetenciákban való fejlődést szintén kiemelték, valamint azt, hogy a kommunikációs készségekre is pozitívan hat, hogy külföldön olyan szituációkba kerülnek, ahol egyedül kell helyt állniuk.
Azok a cégek, akiknek van összehasonlítható tapasztalata arról, milyen kompetenciákban fejlettebbek a külföldi gyakorlaton résztvevő fiatal munkavállalók, az önállóságot, a nyelvtudást, a szakmai többlettudást – ezáltal a kreatív problémamegoldást – emelték ki. Volt, aki a toleráns viselkedésben és alkalmazkodóképességben is lát különbséget. Egy kompetencialista alapján az öt megkérdezett közül hárman az „aktív tanulást és tanulási stratégiák” meglétét tartják a legfontosabbnak, emellett több szavazatot kapott még az „érvelés, problémamegoldás, ötletelés”, a „technológiahasználat, felügyelet, ellenőrzés”, a „kreativitás, eredetiség és kezdeményezőkészség”, valamint a „komplex problémamegoldás” is.
Az Erasmus+ programot minden megkérdezett nagyon hasznosnak találja, szerintük a tanulók sokat fejlődhetnek általa. Az Europass Igazolvány a többség szerint jó belépő lehet egy álláspályázat során, viszont szükség lenne a HR-s szakemberek felkészítésére is, mert kevesen tudják közülük, hogy ez a dokumentum milyen előnyöket igazolhat.
A kutatás elméleti hátteréről és a kutatás eredményeiről részletesebben itt olvashat.
A tanulmány szerzője: Dr. Maczó Edit