Külföldi szakmai gyakorlatok tanulási eredményeinek hasznosulása a munkaerőpiacon
Tapasztalatok különböző szakterületekről
1. Bevezetés:
Az első részben megismert munkatapasztalattal megszerzett tanulási eredmények beépülésének gyakorlatára kerestem példákat a korábban mobilitásban részt vett diákok munkaerőpiaci elhelyezkedését kutatva. Az Erasmus+, illetve a korábbi Leonardo projektek tanulási eredményeinek hasznosulását vizsgáltam, olyan diákok megkérdezésével, akik korábbi években külföldi szakmai gyakorlaton vettek részt. Korábbi felmérésekből17 is kiderült, hogy a diákok részvétele a mobilitásokban növeli személyes és társas kompetenciáik fejlődését. Jelen tanulmány elkészítésének célja annak vizsgálata, hogy a korábban szakmai külföldi gyakorlaton, mobilitáson résztvevő diákok az ott megszerzett szakmai tapasztalataikat, kompetenciáikat a munkaerő-piacon hogyan tudják hasznosítani.
A vizsgálat tárgya:
- a munkaerő-piacon a munkáltatók milyen módon és mértékben tudják hasznosítani a munkavállaló korábbi tapasztalatait, előzetesen megszerzett tudását
- a cégek, vállalakozások hogyan értékelik a munkavállalóik korábban megszerzett szakmai tapasztalatait
- az előzetesen megszerzett tapasztalatok mennyire segítik a birtokosaikat munkához jutni
- előnyt jelent-e a számukra a munkaerő-piacon
A Tempus Közalapítvány adatbázisából kerültek kiválasztásra azok az iskolák, ahol a Leonardo és Erasmus+ projektek már több éve sikeresen zajlanak. A vizsgálatba 3 szakképző intézmény, 20 diákja került bevonásra, akik segítsége révén 14 cég, vállakozás szolgáltatott információt.
Ezekben az intézményekben a projektkoordinátorokat kértem arra, hogy olyan diákok elérhetőségeit adják meg, akik a korábbi években szervezett külföldi mobilitásokon vettek részt és tudomásuk van róla, hogy jelenleg dolgoznak. Az intézmények által megadott diákok kerültek megkeresésre. A felmérés nem teljes, országos hatáskörű, csak egyes intézményekre és diákjaikra korlátozódott.
A megkérdezett diákok közül egyaránt voltak Leonardo és Erasmus+ projektek résztvevői is. Amennyiben a diák nem a végzős évfolyamon tanult a részvétel évében, a 2014. óta működő Erasmus+ pályázati rendszerben még kevés az olyan diák, aki a kiutazás óta már aktív munkavállalóként is megjelent a munkaerő-piacon.
A tanulmányban alkalmazott módszer a korábban külföldi szakmai gyakorlaton, mobilitáson részt vett diákok megkeresése, megkérdezése saját munkaerő-piaci tapasztalataikról. A diákok a számukra készített kérdőívet megválaszolták, mely az 1. számú mellékletben megtalálható. A kérdőív visszaküldése után következett a személyes/telefonos interjú, mely a válaszok után a még felmerült kérdéseket tisztázta. A diákok megadták saját munkáltatójuk elérhetőségét és a megadott adatokon keresztül sikerült őket elérni. A munkáltatók megkeresése azonban nehéz feladatnak bizonyult. A megkérdezett diákok számára a munkáltató mindig a közvetlen főnökük, aki nem minden esetben egyezik meg a felvételi eljárást lefolytató személlyel. A kisebb cégek esetében ez mindig ugyanaz a személy, nagyobb vállaltoknál, azonban a munkaerő kiválasztást egy külön részleg végzi.
2. Vendéglátás terület tapasztalatai
A vendéglátás terület a Leonardo és az Erasmus+ támogatott projektek esetében is egyaránt nagy népszerűségnek örvendett és örvend napjainkban is. 19 db vendéglátó témájú támogatott pályázat 2016-ban a 99–ből, tehát a pályázatok 19%-a ebből a szakágazatból került ki,18 ezért is esett a választás a vendéglátás szakterületre. A 2013., 2014. és 2015. évi meghirdetett pályázatokban az egri Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium egyaránt nyert, így három egymás követő évben utaztathatta ki saját tanulóit vendéglátós területen. Az iskola Heves megyében található a megyeszékhelyen, az Észak-Magyarországi régió területén. Az intézmény diákjait kérdeztem meg, hogyan értékelik a szakmai gyakorlat tapasztalatait saját munkájuk területén. Az általam megkeresett 8 diák válaszai és velük való beszélgetés során a következőket tapasztaltam. A megkérdezett diákok mindegyike azt válaszolta, hogy az iskolában már kapott tájékoztatást, vagy tanulta az álláskeresés technikáját. Az elhelyezkedésben, rokonok, barátok korábbi gyakorlati helyen szerzett személyes kapcsolataik segítették őket, természetesen az internet adta lehetőségeket is kihasználták volna, ha a személyes kapcsolatok nem vezetnek eredményre. A megkérdezett diákok mindegyike vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítéssel rendelkezik. A szakképesítés megszerzése során a vendéglátásban mind a termelés, mind az értékesítés munkafolyamatait elsajátították. A munkaerő-piacon történő megjelenéskor a tanulók szintén mindegyike magától értetődő módon beírja az Europass önéletrajzába a külföldi szakmai gyakorlatát, tehát ezt ők nagyon fontosnak tartják. Előnynek érzik a többi munkavállalóval szemben, hogy rendelkeznek ilyen szakmai tapasztalattal. A munkáltatók felfigyelnek erre, behívják őket interjúra, de a döntés során ezen a területen a személyes tapasztalat számít. A munkáltatók többsége 2-3 napos próbanapra hívja be a jelentkezőt és az ott tanúsított szakmai tevékenysége alapján dönt a felvételről vagy az elutasításról. A munkáltatók nyilatkozata alapján azt állapítottam meg,hogy nem ok a külföldi munkatapasztalat miatti felvétel. Ezt azonban mindenféleképpen nagyra értékelik és az ilyen jelentkezőket érdemesnek tartják arra, hogy behívják a próbanapokra. Az általuk nyújtott teljesítményt veszik figyelembe, ez a legfontosabb a számukra. Azt azonban nem tudják megítélni, hogy a jó teljesítmény, amit nyújtanak a mobilitás eredménye vagy az iskolai felkészítésé, mivel nem ismerik a munkavállaló korábbi teljesítményét. Minden munkáltatónak feltűnt azonban, hogy a nyelvi kommunikációs készsége ezeknek az alkalmazottaknak sokkal jobb, mint a velük együtt azonos iskolában végzett más munkavállalóké. Ez alatt főleg a vendégekkel való személyes beszélgetést értik. Tehát az idegen nyelvterületen megszerzett beszédkészségüket, bátorságukat a külföldiekkel való kommunikációban a cég, a vállalat nagyon jól tudja hasznosítani. Azok a cégek, akik alkalmazzák a diákokat, nem minden esetben vannak tisztában a külföldi szakmai gyakorlat tartalmával és feltételeivel. A munka világában mindig az adott teljesítmény számít, részükről elvárásként jelentkeznek azok a szakmai kompetenciák, amit a diákok az iskolában vagy a szakmai gyakorlat alatt elsajátítottak. A munkáltatókat az eredmény érdekli. A külföldi gyakorlat alatt elsajátított szakmai tapasztalatról sokféleképpen vélekedtek a diákok, azonban azt egyértelműen le tudták írni, hogy milyen konkrét szakmai tevékenységet tanultak meg.
„Megismertem a különleges szervírozási módokat gyakorlatban is, amit itthon csak elméletben tanultunk."
"Elsajátítottam a szállodai felszolgálás sajátosságait. Megtanultam a számomra nehéz és bonyolult feladatok megoldását.
"Meg tudom csinálni a kiosztott munkát helyesen, pontosan és időre."
"Megtanultam, hogy egy felszolgálónak miden körülmények között jókedvűen és mosolyogva kell a megfelelő szolgáltatást nyújtania a vendég felé."
"Meg tudom csinálni a spanyolok nemzeti italát a sangriát."
A kinti munka során a diákok úgy érzik, hogy a következő kompetenciáik fejlődtek leginkább: pontosság, önállóság, kitartás, problémamegoldás, hibaelhárítás, tervezés, intenzív munkavégzés. Több diák esetében érkezett válasz arra utalóan, hogy a külföldi szakmai gyakorlat motivációt is jelentett a saját szakmai területén, például: „Megtanultam a mixerkedés alaplépéseit, azóta elvégeztem a Bols mixerakadémia kezdő tanfolyamát”. Tehát a mobilitás során szerzett pozitív élmény elindította a saját munkatevékenységének a fejlesztését, megtanult egy új szakterületet, mellyel a későbbiek során munkalehetőségeit javíthatja.
A gyakorlat pozitív hozadékaként a mobilitásban résztvevő diákok mindegyike a következő jellemzőket jelölte a kérdőíven:
- gyorsabban megértem/felfogom a munkafeladatokat
- igyekszem gondosan ellátni a saját feladataimat a munkahelyemen
- munkatársaimmal könnyebben együtt tudok működni
- van célom a saját munkámban
A szakmai gyakorlatok tehát a munkáltatók által hasznosítható előnyökhöz vezetnek, hiszen a munkatevékenységek során ezeket a tapasztalatokat a diákok később, a munkavállalásuk során, hasznosítani tudják.
Az interjús vizsgálat során lehetőségem volt megkeresni egy olasz mesterszakácsot, aki 26 évvel ezelőtt érkezett hazánkba. Jelenlegi tevékenységeihez tartozik saját étterem üzemeltetése, szakmai tanácsadás más üzleteknek és segíti hosszú távú (16 hetes) mobilitásra kiutazó diákok felkészítését, illetve külföldi elhelyezését. Megkérdeztem hogyan látja a mobilitási tapasztalatok beépítési lehetőségét a munka világába.
A mesterszakács meglátása, hogy hazánkban a munkához való hozzáállás más, mint külföldön. A kiutazó diákok először nem mernek felelősséget vállalni, inkább ellazsálnák a 8 órás munkaidőt, kezdetben alig várják, mikor léphetnek már ki az étterem ajtaján. Nem tudnak önállóan dönteni, sem a munkájukban, sem a magánéletükben, szerinte túlzottan kényeztetjük őket. Olaszországban megtapasztalhatják, hogy milyen is egy stresszmentes környezetben, támogató, segítő kollégákkal együtt dolgozni. Rövid idő után kialakul az önbizalmuk, megtanulják a szakma iránti alázatot és bíztatások után lassan a felelősségérzetük is egyre inkább kialakul, bele mernek vágni új feladatokba. Az új feladatok elvégzése pedig sikerélményhez vezet így egyre elégedettebb munkavállalók lesznek. Egy adott helyen 1-2 fő pozitív lendülete, hozzáállása is ösztönözheti a többieket jobb munkateljesítményre, ezért is tartja fontosnak, hogy hazaérkezés után kapjanak lehetőséget ezek a diákok.
Hazatérésük után olyan üzletet keresnek, ahol külföldiek dolgoznak, hogy a kint megtapasztalt munkamorált az itthoni munkahelyükön is tovább tudják vinni. Ezek a mobilitási résztvevők jól érzik magukat munkahelyükön és saját kreativitásukat is jól alkalmazzák hosszú távon. Az olasz mesterszakács szerint a külföldi szakmai gyakorlat azért jelentős, mert szemléletformáló szerepe van és motiválttá teszi az arra fogékony tanulókat, hogy jobb szakemberek akarjanak lenni.
A megkeresett munkáltatók a kisvállalkozók köréből kerültek ki, akikre a munkaerő-felvétel inkább csak akkor jellemző, amikor egy-egy alkalmazottjuk felmond. Az egyik munkáltató Bogács községben (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban) üzemeltet egy kis éttermet, az ő célja olyan munkavállalók foglalkoztatása, akikre hosszú távon is tud számítani. Náluk a legfőbb erény a pontosság, tisztaság a munkavégzés közben és a döntésképesség, valamint a vendégekkel való idegen nyelvi kommunikáció. Egy másik munkáltató a Heves megyei megyeszékhelyen üzemeltet éttermet, nála is nagyon fontos a vendégekkel folytatott idegen nyelvi kommunikációs és a vendéglátás területén tapasztalható nagyfokú stressztűrő képesség. A kisvállalkozások nem rendelkeznek stratégiával a munkaerő-felvétel és fejlesztés területén, a vendéglátásra pedig inkább a kisvállalkozások jelenléte a jellemző.
3. Mezőgazdaság terület tapasztalatai
A mezőgazdasági területen a vizsgálódást a Gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium diákjai között végeztem. Az iskola diákjai közül 6 fő válaszai és információi segítették az interjús vizsgálatot. Az iskola több éve rendszeresen valósít meg Leonardo és Erasmus+ projekteket is. Az iskola Békés megyében található, projektjeikben a diákok Franciaországba és Lengyelországba utaztak ki szakmai gyakorlatra. A tanulók farmokon és gazdaságokban sajátították el az ottani sertéstenyésztés és szarvasmarha-tenyésztés gyakorlatát, valamint lótartással ismerkedtek.
A megkérdezett diákok mindegyike úgy nyilatkozott, hogy az Europass önéletrajzukba beleírták a külföldi szakmai gyakorlatot. Az álláspályázatok beadása után pedig a személyes felvételi elbeszélgetés során mindig elmondták, hogy voltak külföldi szakmai gyakorlaton. Az egyik megkérdezett diák, lótartó és lótenyésztő szakképesítéssel, a végzést követően dolgozott 2 évig más munkáltatónál, majd az iskola megkeresésére visszatért a tangazdaságba állatgondozónak. Korábbi munkáltatónál fontos pozitívum volt a bemutatott Europass Mobilitási Igazolvány. Számára a külföldi munkatapasztalat során az egyik legfontosabb kompetencia, ami fejlődött az igényesség rendes, tiszta munkakörnyezetre. A Franciaországban tapasztalt sertéstenyésztési körülmények rávilágították arra, hogy a hazai körülményektől eltérő gépesített technológiák is léteznek. A gépesített etetés ott természetes, nálunk itthon ez csak nagyobb gazdaságokban elvétve működik. A gépesített etetésnek köszönhető a kint tapasztalt tiszta környezet az állattartás területén. Sajnálja, hogy ezt nem tudja itthon megvalósítani. A sertéstenyésztés mellet a szarvasmarhatartásba is volt lehetősége kicsit belelátni, a legfontosabb következtetés, hogy az ottani legelőkön sokkal jobb minőségű fű terem, ezért a tejhozam magasabb. Saját meghatározása alapján a következő szakmai tevékenységeket tanulta meg:
„Megismertem egy olyan sertéstartási technológiát, amely nem szerepel a tankönyvemben."
"Elsajátítottam, hogy a sertéstartásban és tenyésztésben miként kell dolgozni osztott munkaidőben."
"Begyakoroltam a külföldi gyakorlati időm alatt az ottani félautomata gépek kezelését."
"Meg tudom csinálni az újszülött malacok farkatlanítását és foglecsípését.”
Az iskola vezetői visszahívták őt a saját tangazdaságukba dolgozni, ennek egyik oka volt, hogy ismerték a tanítványuk képességeit és a külföldi gyakorlat alatt nyújtott teljesítményét. A mezőgazdasági területen a tanulók egy része családi gazdaságban hasznosítja a külföldi gyakorlat során megszerzett ismereteit. A gyakorlatot a szülők támogatták és a kiutazás előtt is úgy gondolták, a gyerekük megismer olyan módszereket, illetve szerez olyan tapasztalatokat, amit a saját gazdaságukban is hasznosítani tudnak. Ebben az esetben a diákok életéből az állásinterjú, az önéletrajzírás az Europass Mobility igazolvány felhasználása kimarad. Az egyik tanuló, aki jelenleg is a családi gazdaságban dolgozik leírta, hogy az egyik legfőbb szakmai tapasztalata, amit most is hasznosít. „Megtanultam egymást segítve, hatékonyan dolgozni.
A további szakmai tapasztalatokkal lett gazdagabb:
„Megismertem a farmokon a különböző gazdasági haszonállatfajok külföldi tartási módját."
"Elsajátítottam - az ott alkalmazott takarmányozásban elterjedt - granulált tápos etetést."
"Begyakoroltam a takarmánykiosztó gépek kezelését, feltöltését. Megtanultam, hogy gazdaságos és nyereséges állattartáshoz precíz, pontos időben kell takarmányozni."
"Meg tudom csinálni a háztáji gazdaság háziállataink önálló ellátását.”
A külföldi gyakorlat fontos hozadékának tartja, hogy a saját gazdaságukban megtermelt termékek értékesítésénél könnyebben tud kommunikálni az üzleti partnerekkel. Könnyebb számára a kapcsolatteremtés, az értékesítés. Fontos előnyként került megjelölésre:
- átlátom a cég, vállalkozás egész tevékenységét
- van célom a saját munkámban
- vannak terveim hosszútávra (5-10 évre előre)
Konkrét tervei vannak a saját gazdaságának a fejlesztésére, ennek jó bizonyítéka, hogy külföldi tartózkodása alatt látta először testközelről a szalmabálák fóliázását. A fóliázás 26 lényege, hogy megóvja a szalmát az időjárás viszontagságai elől. Külföldi gyakorlata után sikerült meggyőznie szüleit, hogy a módszer bevezetése a saját családi gazdaságukba is nagyon fontos, ma már a család is alkalmazza. Komoly gondot jelentett olyan vállalkozót találni a lakókörnyezetükben, aki ezt meg tudja csinálni, de ezt a problémát sikeresen megoldották.
Más tanuló esetén is fontos szerepet játszik a családi gazdaságban való munkavégzés, azonban nem ez az egyedüli cél. Az egyik lótartó és lótenyésztő szakképesítést szerző tanuló a külföldi gyakorlata alatt találkozott először gyerekek számára szervezett lovasterápiával. Abban a gazdaságban, ahol dolgozott a lovakat a gyerekek lovagoltatására és terápiás célra is használták, illetve az idegenforgalomban a turisták számára lovagoltatásra is volt lehetőség. A tanulónak ez nagyon tetszett és jelenleg az idegenforgalom területén szerzi diplomáját, miközben gyakornokként egy egri szállodában dolgozik. Jelenlegi munkájában a kint megszerzett tapasztalatait, kommunikáció, idegen nyelv, a munkához való hozzáállás tudja hasznosítani. Saját bevallása alapján a legfontosabb tapasztalata, hogy változott a munkafegyelme, a munkához való hozzáállása. Törekszik a munkaidő teljes kitöltésére, azaz, hogy az a 8 óra, amit a munkahelyén tölt, igazán hasznos legyen, nagyban segítse a cég működését. A gyakornoki állás keresésénél mindenképpen előnynek érezte a kinti szakmai gyakorlatot, hiszen számára nem volt idegen a munkahelyre való beilleszkedés, a dolgozókhoz való alkalmazkodás. Ő saját maga úgy érezte, hogy ezt a korábbi tapasztalat megkönnyítette. Későbbi céljai között szerepel a gyerekekkel való foglalkozás is.
Külföldi gyakorlat legfontosabb szakmai tapasztalatai.
„Megismertem a lótenyésztést és a kultúrtörténetét. "
"Elsajátítottam egy általam nem ismert technológiai felépítésű jártató gépbe a lovak behelyezését. "
"Begyakoroltam a tenyészkancák vezetését az involúciós kezelésekre.
"Megtanultam, hogy eredményes lótenyésztést csak precíz, pontos tenyésztési adatok gyűjtésével és az állatorvos közreműködésével lehet végezni."
"Meg tudom csinálni a lovak szakszerű ápolását árverésre.”
Családi gazdaságukban a saját lovaik tenyésztése közben ezeket jól tudja alkalmazni, bár ő is nagyon sajnálja, hogy a gépesített technológiát nem tudják itthon megvalósítani.
4. Autóipar terület tapasztalatai
Az autóipar területén a túrkevei Karcagi Szakképzési Centrum Ványai Ambrus Gimnáziuma és Szakközépiskolája hosszú évek óta szervez mobilitási programokat. Az intézmény célországa Franciaország, ahol az autószerelő, karosszérialakatos szakmát tanuló diákjaik számára tudnak évek óta gyakorlati lehetőséget biztosítani, évekkel korábban a francia partneriskolában kiemelkedő képességgel rendelkező diákjaik az európai osztályban is tanulhattak és szereztek Franciaországban szakképesítést. Az iskola volt diákjai közül 6 főt sikerült bevonni az interjús vizsgálatba. Az iskola hosszú évekre visszanyúló tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Az iskolában dolgozó projektkoordinátor maga is mobilitásban résztvevő diákként találkozott ezzel a lehetőséggel. A szakmai gyakorlaton való részvétel és a külföldi tanulási lehetőség annyira pozitív hatással volt rá, hogy a mai napig ebben az iskolában, illetve jelenleg a szakképzési centrumban dolgozva segíti a mostani tanulók pályázatát és külföldi szakmai tapasztalatszerzését.
Az ő személyes példáját a mostani tanulóknak is mindig elmondja. Nagyon fontos számára, hogy tudatosítsa a következőket: „Megtanultam, ha mások meg tudják csinálni, tanulni akkor én is. Jelenleg is a diákjaimnak azt tanítom, mutatom példaként hogy nekem is sikerült, tehát nekik is csak saját magukon múlik, hogy mivé válnak.” Ő azáltal hiteles a diákok előtt, hogy jelenleg pályázati referensként azon dolgozik, hogy a számukra is tudja biztosítani azt, hogy egy másik országban tudják a diákok szakmai kompetenciáikat megszerezni, bővíteni. Saját életében a munkához való hozzáállást változtatta meg leginkább az évekkel korábbi tapasztalat. Saját célként egy folyamatos szakmai fejlődést tűzött ki.
Jelenlegi pályázati referensi munkájában, amikor saját maga mellé kell munkatársat választani, vagy az oktatási intézményekbe új kollégákat felvenni a mobilitási tapasztalat fontos szerepet játszik. A szakképzés területén az oktatókkal kapcsolatos elvárásoknak sokkal jobban meg tudnak felelni. Véleménye szerint: „A korábban, mobilitásokban diákként résztvevő munkatársaktól jobban elvárható további mobilitásokban részvétel és más munkatársak illetve diákok mobilitásba bevonása.” Ezzel magyarázható az is, hogy korábbi diákokat, akik részt vettek nemzetközi projektekben visszahívják oktatni. Azt tapasztalják, hogy vannak céljaik, és tudatosan dolgoznak azért, hogy el tudják érni azokat.
A munkatársak kiválasztásánál fontos szempont az önállóság, döntésképesség, problémamegoldás, hibaelhárítás, új ötletek, megoldások kipróbálása, és a tervezés. Az a tapasztalata, hogy a szakképzés területén a kollégák számára nincsen kidolgozott intézményi stratégia a munkatársak célirányos kompetenciafejlesztésére, pedig nagyon fontos lenne, és óriási szükség van rá hosszútávon a képzés fejlesztése érdekében.
Ezen a területen megkérdezett diákok mindegyike beleírta Europass önéletrajzába a külföldi szakmai tapasztalatot és egyértelműen azt állították, hogy ez a tény mindig is segítette őket abban, hogy az adott munkára jelentkezők közül behívásra kerüljenek. A szóbeli elbeszélgetés után mindig a próbanapok következnek az autóipar területén is, így igazán a gyakorlati szakmai tudás a döntő. Az egyik megkérdezett diák, aki jelenleg egy kisvállalkozásnál dolgozik, azt mondta tőle még az Europass Mobilitás igazolványt nem kérték el, inkább a gyakorlati tudására voltak a munkáltatók kíváncsiak. A gyakorlati tudása azonban a mobilitás alatt sokat fejlődött, a legjelentősebbnek azt érezte, hogy: „a franciaországi munkahelyemen olyan szerszámokkal és gépekkel dolgozhattam, amikről itt csak nem is hallottak vagy évekkel később találkoztam vele hazánkban. A munkához való hozzáállásom komolyabb és precízebb lett.”A külföldi mobilitási gyakorlatnak a következő kompetenciák fejlődését köszönheti: pontosság, önállóság, kitartás, problémamegoldás, hibaelhárítás, új ötletek, megoldások kipróbálása, tervezés. A későbbiekben első munkahelyén is úgy érezte, hogy a munkahelyi szituációban sokkal gyorsabban fel tudta venni a ritmust saját osztálytársaihoz képest. Pozitív hozadékként jelenlegi munkáltatójánál a következőket tudja hasznosítani:
- gyorsabban megértem/felfogom a munkafeladatokat
- átlátom a cég, vállalkozás egész tevékenységét
- van célom a saját munkámban
- vannak terveim hosszútávra (5-10 évre előre)
Egy másik megkérdezett diák, a kinti mobilitási gyakorlaton szerzett szakmai tudását a családi vállalkozásban hasznosítja. A családi vállalkozás keretein belül fogadnak Franciaországból hazánkba érkező autóipari szakmát tanuló francia diákokat. A francia diákok nyaranta négy hetes szakmai gyakorlatra érkeznek, és számukra biztosít a családi vállalkozás gyakorló helyet. Motivációja a korábbi saját tapasztalat, hogy milyen sokat fejlődött a kinti gyakorlat alatt és ezt a lehetőséget szeretné francia diákok számára is megteremteni. Saját szakmai fejlődését is biztosítva látja ebben, hiszen a francia szakmai 30 nyelvet lehetősége van minden évben megújítani. Munkatársainak alkalmazkodnia kell új élethelyzetekhez, az ő nyelvi készségeik is fejlődnek és a diákok is tanulnak néhány magyar kifejezést. Szakmai különbség a két ország munkatevékenységében, hogy nálunk az elromlott alkatrészek javításra kerülnek, míg Franciaországban szinte mindent cserélnek. A nála dolgozó diákok a javítást tanulják a nyári gyakorlatuk alatt, melyre otthon nincsen lehetőségük sem, hiszen ezt nem alkalmazzák a kinti autószervizek.
A gyakorlat alatt fontosnak tartja, hogy mind a saját, a munkatársai és a diákok gondolkodása, problémamegoldása is fejlődik és változik, hiszen ugyanarra a problémára - elromlott alkatrész- más megoldási lehetőségeket tanulnak. Saját hitvallása, hogy azzal kell foglalkozni, amit szeretettel csinál az ember. A pozitív hozzáállás mindennek a mozgatórugója. Saját maga, mint munkáltató a kiválasztási szempontnál a szakmai hozzáállást tartja a legfontosabbnak, vagyis látszani kell, hogy a jelentkező ért ahhoz, amit csinál és szeretettel csinálja, fontos a számára a tevékenység.
Egy másik megkérdezett diák jelenleg szakoktatóként dolgozik régi iskolájának tanműhelyében. Az ő helyzete speciális, hiszen nem neki kellett a munkaerő-piacon munkahelyet keresnie, hanem az iskola ajánlotta fel ezt a lehetőséget, amiben a kinti szakmai gyakorlaton történő részvétel mindenképpen fontos szerepet játszott. Az iskola jelenlegi tanulóit is mindig arra biztatja, hogy ezt a lehetőséget ki kell használni, hiszen nagyon sokat fejlődhetnek szakmailag, ha olyan tevékenységeket látnak francia szervizekben, amit nálunk nem.
5. Interjús vizsgálat tapasztalatainak összegzése
A szakmai gyakorlaton részt vett diákokkal való beszélgetés közben azt tapasztaltam, hogy nagymértékű motivációval rendelkeznek a saját szakmájuk iránt. Munkájukban arra törekszenek, hogy maguk is még jobb szakemberek legyenek, nyitottak az újdonságokra, lehetőség szerint maguk is aktívan segítik elő a fiatalabb generáció külföldi szakmai gyakorlaton való részvételét. A megváltozott szemléletmódjukat a munkaerőpiacon a cégek vállalkozások jól tudják hasznosítani. A vállalat számára a szakmai kompetenciák is, de inkább az attitűdök a fontosabbak. Azokra a munkavállalókra tudnak igazán építeni, - akik szakmai gyakorlattal is, de emellett fejlett társas kompetenciákkal rendelkeznek, - akiket nagyon rövid idő alatt teljes értékű munkavállalóként be tudnak vonni a cégek a saját tevékenységükbe. A cégek részéről jelentkező elvárás a külföldi gyakorlat alatt megszerzett nyelvtudás, a munkakörülményekhez való gyors alkalmazkodás képessége, pontosság a munkában. A munkavállalókra minden cég hosszú távon számít. A kisebbek esetében azonban nem jellemző, hogy stratégiával rendelkeznek a megtartásukra. Az új munkaerőt csak akkor vonják be, amikor szükséges. A családi gazdaságokban dolgozó fiatalok esetében a család eleve motivált abban, hogy a diák olyan szakmai tapasztalatokat szerezzen meg, amivel a gazdaságukat fejleszteni tudják. A kiutazás támogatásánál, már eleve a hosszú távú cél lebeg a szülők előtt, hogy egyszer ő veszi át a családi gazdaságot és legyen meg az ehhez szükséges szakmai háttér. A nagyobb cégek, főleg a külföldi anyavállalattal rendelkező cégek esetében már vannak kialakított koncepciók, mind a munkaerő kiválasztásnál, mind a munkaerő fejlesztésénél.
Az oktatási intézmények esetében több területen is találtam példát arra, hogy a korábbi mobilitásban résztvevő diájukat néhány év munkaerő-piaci tapasztalat után megkeresték és munkatársként foglakoztatták tovább. Ezekben az estekben a pozitív példa bemutatása és a munkavállaló más szemlélete tovább segíti a később szervezendő külföldi szakmai gyakorlatok sikerét. Azok a diákok, akik más körülmények között is dolgoznak, átesnek egy szemléletváltozáson. Több interjú kapcsán kaptam visszajelzést, hogy céltudatosabban valósítják meg a szakmai tevékenységüket, illetve könnyebben bevonhatók, mint munkaadók a nemzetközi munkaerőpiacra (pl. vállalkozóként maga is fogad külföldi diákokat).
Az iskolában a mobilitási gyakorlatok szervezésének egyik fontos szempontja, hogy olyan hozzáadott tudást, képességet tudjanak a diákok számára adni, ami segíti őket a későbbi munkájuk során. Az iskola mindig méri a fejlődést, milyen ismerettel rendelkezett a diák mielőtt kiment a gyakorlatra. A hazaérkezés után szintén kíváncsiak rá milyen új ismeretet szerzett. A gyakorlatban elsajátítottakat is mérik a képző intézmények, hiszen a hozzáadott érték számukra a legfontosabb. A munkáltatók és az iskolai érdekek azonban nem mindig azonosak. A munkáltató számára az a fontos, hogy milyen tanulási eredményekkel rendelkezik a jelentkező. A felvételkor milyen munkafolyamatokat tud már elvégezni, és milyen attitűdökkel rendelkezik a próbaidő vagy a próbanapok során. A munkaadót kevésbé érdekli az, hogy a megszerzett szakmai kompetenciákat milyen módon szerezték.
A hazai konkrét példákat vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az első részben bemutatott külföldi gyakorlatok a megkérdezett cégek esetében még nem működnek.
Hosszútávon azonban a munkatapasztalattal megszerzett tanulási eredmények elismerésének hazánkban is van jövője. Egyre többet hallunk bizonyos területeken a munkaerőhiányról, pl. egészségügy, vendéglátás, kereskedelem, informatika. A hiányzó munkaerő pótlására nagyon jól lehet majd felhasználni nálunk is a korábban más területeken megszerzett munkatapasztalatok elismerését. Az újonnan belépő dolgozók esetében, akik nem rendelkeznek ugyan a megfelelő szakképesítéssel, de bizonyos szakmai kompetenciákkal már igen, ez a módszer jól használható. Az ő képzési idejüket lerövidítheti az előzetes szakmai tapasztalat elismerése, validációja. A jelenleg már a cégnél dolgozó alkalmazottak esetében is felmerülhet a munkavállaló részéről az az igény, hogy ő más munkakörben is szeretne munkatapasztalatot szerezni és ehhez rendelkezik a megfelelő szakmai kompetenciákkal, csak eddig ezeket nem ismerték el. Tehát a jövőre nézve a munkaadók és a munkavállalók szempontjából is motivációs tényező lehet a korábbi munkatapasztalat elismerése, akár tanulási eredmények meghatározásával is.